Hogyan építsük fel újra a hazai turizmust? – a koronavírus és a turizmus összefüggései a Szent István Egyetem kutatója szerint
Milyen hatással van a koronavírus az idegenforgalomra? Megmentheti-e a belföldi turizmus a hazai ágazatot az összeomlástól? Meg lehet-e találni az egyensúlyt a tömegturizmus és a fenntartható turizmus között? Ezen témák mentén folytattuk a Turizmus Világnapja alkalmából elkezdett beszélgetést Dr. Kovács Gyöngyivel, a Szent István Egyetem munkatársával.
A vírushelyzet időszaka alatt a turizmusnak teljesen más jellegű problémákkal kellett megküzdenie, mint a COVID előtt. 2019-re a fapados légitársaságoknak és az olcsó szálláshelyeknek köszönhetően az utazás és a világjárás bárki számára elérhető hobbivá vált. Ennek köszönhetően egyre nagyobb tömegek csoportosultak frekventált helyszínekre. Prága, Párizs, Velence, Barcelona és még számos európai város bizonyos időszakokban élvezhetetlen.
A COVID előtti időszakra vonatkozóan valóban megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb gondot az olcsó repülőjegyek és az utazási költségek csökkenése miatt bekövetkező nagy létszámú turistacsoportok elindulása okozta. Ez az úgynevezett túlturizmus jelensége. Sok esetben a túlturizmusból származó bevételek és a tömegek megjelenéséből adódó kellemetlenségek nincsnek egyenes arányban egymással – fogalmaz Dr. Kovács Gyöngyi, a gyöngyösi Károly Róbert Campus Informatikai, Közgazdasági és Módszertani Intézetének adjunktusa.
A kutató szerint a minőség előtérbe helyezésével megtartható lenne az egyensúly – nem feltétlenül kell választani az alacsony ár és a minőség között. Azt gondolom, a turisták közül sokan hajlandóak lennének kicsivel többet fizetni abban az esetben, ha cserébe magasabb színvonalú szolgáltatást kapnának. A szakmában dolgozóknak fontos lenne szem előtt tartani, hogy hiába kedvezőek az árak egy szálláshely vagy étterem tekintetében, ha a vendég nem érzi jól magát, nem fog többé visszatérni oda. A túlkínálattal kapcsolatban egy híres séf úgy nyilatkozott, hogy a piacnak meg kellene tisztulnia. Ha az etikátlan gyakorlatok kikerülnének a rendszerből, úgy az etikus mentalitás alapján üzemeltetett cégek maradnának fent a szűrőn” – magyarázza a szakértő.
A járványhelyzet alatt azonban a turizmusnak teljesen más jellegű problémával kell megküzdenie, mint korábban. A szakemberek szerint a legnagyobb feladat az ágazat újraindítása lesz. Ennek egyik módja, ha az utazók a belföldi desztinációkat választják a külföldiek helyett. A statisztikák alapján elmondható, hogy az átlagos 1,2 millió helyett idén 1,4 millió magyar turista jelent meg az idegenforgalomban – tájékoztat a SZIE szakértője. Azonban ennek is megvannak a maga buktatói. Sajnos a hazai vendéglátók közül sokan nem tudtak megválni a nyerészkedő hozzáállástól, a főszezon során kiesett bevételeket radikális áremelésekkel szerették volna pótolni, ami sok esetben a minőség rovására ment.
Az ágazat szakértői már összeállítottak egy azonnali intézkedésekre vonatkozó javaslat csomagot annak érdekében, hogy a koronavírus alatt válságba került ágazatot újraindítsák. Szükség lenne egy szemléletváltásra a szolgáltatók részéről. Fontos lenne, hogy a turizmust más mentalitással, fenntarthatóságra törekvően, sokkal tisztábban kezdjük el újból felépíteni – mondta el meglátásait Dr. Kovács Gyöngyi.