Jobban felkészültek a vállalatok a pandémia második hullámára

A járvány második hullámára a vállalatok több mint háromnegyede már rendelkezett pandémiára vonatkozó cselekvési tervvel, illetve az első fázishoz hasonlóan a megkérdezettek mintegy harmada jelzett 10%-ot közelítő létszámcsökkentést – derül ki a KoronaHR elnevezésű kutatás aktuális eredményeiből, melyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkatársai is közreműködnek.

A KoronaHR kutatás három szakmai civil szervezet, tizenöt egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el tavaly júniusban.  A vizsgálatok szerint a magyarországi munkáltatók a világjárvány második hullámát megfeszített munkával, de sok szempontból eredményesen vették. De vajon tanultak-e az első hullámból? Az online kutatás második fázisa 2020. augusztus 1-november 15. között zajlott, 1014 szervezet (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) részvételével – nyilatkozta a kutatás vezetője, dr. Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem).

Dr. Karoliny Mártonné egyetemi magántanár (Pécsi Tudományegyetem) hangsúlyozta, a válaszadók legnagyobb hányada az ipar és a hagyományos szolgáltatás ágazatban működik, ám jelentős számban találhatók közöttük kereskedelmi és szálláshely-szolgáltatók is. Több mint felénél működik HR szervezet.  Az értékelhető válaszokat adók közel felének a székhelye a fővárosban van.

Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens, szakvezető, intézetigazgató (Debreceni Egyetem) úgy látja, hogy a második fázisban a legtöbb válaszadó a kijárási korlátozásokon és a hazai kereslet csökkenésén keresztül tapasztalta meg a pandémiás válságot. Legkevésbé a külpiaci kereslet változása hatott a minta szervezeteire. A válságot közvetítő jelenségekben, tényezőkben sem sorrendjüket, sem nagyságrendjüket illetően nincs feltűnő különbség a két kutatási szakasz között.

Dr. Kópházi Andrea egyetemi docens (Soproni Egyetem) véleménye szerint a kérdőíves felmérés eredményei alapján a második körben megkérdezett válaszadók negyedének legalább 10 százalékánál erősebb árbevétel-csökkenést vár az idei évben a tavalyihoz képest, ez jóval kedvezőbb szám, mint az első felmérésben tapasztalt értékek. Ebből következik, hogy a válaszadók megkérdezése közötti két időszakban pozitívabb irányban mozdultak el a vélemények, a kezdeti válság okozta sokk után, az év második felére bizakodóbbak lettek a válaszadók.

Dr. Szabó Katalin egyetemi docens (Szent István Egyetem) szerint az általános válságkezelő intézkedések tekintetében megfigyelhető, hogy felértékelődött az első hullámhoz képest a stratégiák átdolgozása és a szervezeti hatékonyság növelése. Az általános költségcsökkentést ugyan kevesebben alkalmazták, de továbbra is fennáll a beszerzések és a kiadások elhalasztása.

Dr. Majó-Petri Zoltán egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) meglátása szerint a második hullámban a munkaerő biztosítását jelölték a válaszadók a legnagyobb kihívást jelentő feladatnak, miközben nőtt a munkaügyi adminisztráció. A munkaerő szervezési problémák azonnali és rugalmas kezelése mellett sokhelyütt erősítésre várt a HR egészségvédelmi feladatrendszere, ami a válaszadók egy részénél egészség és mentális védelmére is kiterjedt.

Dr. Szabó Szilvia egyetemi docens szakvezető (Budapesti Metropolitan Egyetem) hangsúlyozta, hogy az első adatfelvételhez hasonlóan a válaszadó szervezetek több mint egyharmada lehetőségként tekint a koronavírus által okozott gazdasági sokk megoldására. E lehetőség a válaszadók véleménye szerint a digitalizáció kiteljesedésében és a hatékonyabb belső kommunikáció megvalósításában rejlik.

Dr. Kunos István egyetemi docens (Miskolci Egyetem) megállapította, hogy a válaszadóknál a létszámcsökkenés a pandémia második első hullámában is főként a fizikai betanított, fizikai és adminisztrátori munkaköröket érintette. Ágazati szempontból vizsgálva a turisztikához, vendéglátáshoz kapcsolódóan találkozhatunk a létszámcsökkentést jelző kiemelkedő adatokkal.

Csehné dr. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) véleménye szerint a válság munkavállalókat sújtó hatásai közül a második fázisban a legtöbbeket a családi terhek növekedése, az egészségügyi veszélyeztetettség  és a munka-magánélet egyensúlyának felborulása  emelhető ki.

Dr. Szűcs Beáta egyetemi docens (Pannon Egyetem) szerint a COVID-19 pandémia őszre már hónapok óta ható következményeit megtapasztalva a válaszadók az első fázishoz képest némileg módosuló véleményt formáltak. A társas kompetenciák csoportjába tartozókról a hangsúly kezd áthelyeződni a módszertani kompetenciák csoportjába tartozókra. A „Higiénia, egészségvédelem, egészségtudatosság”, „Fegyelem, szabályok és előírások betartása” és a „Motiváció, motiváltság” tekinthetők a pandémiás helyzet megkülönböztető kompetenciáinak.

Dr. Tóth Arnold egyetemi docens (Budapesti Gazdasági Egyetem) úgy látja, hogy a mostani kutatásunk is rávilágított arra, hogy az üzleti szférán belül leginkább a szolgáltatások, legkevésbé pedig az ipar várakozásai és foglalkoztatási lehetőségei romlottak leginkább.

A KoronaHR kutatás résztvevői:

• kutatás támogatói/szponzorjai a Wolters Kluwer Kft., a Talk-a Bot Kft.és Login Kft.
• szakmai civil szervezetek: Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ), Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE), Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT)
• egyetemek: Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Miskolci Egyetem, Budapesti Metropolitan Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Szent István Egyetem, Pannon Egyetem, illetve a szlovákiai Selye János Egyetem
• területi gazdasági kamarák: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (JNSZKIK), Pécsi-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK)
• Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
• Frissdiplomás Kft.
• Leader kutatási program