Téli álomra hajtották fejüket a kaposvári ürgeház lakói
A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat, szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek. Az Állatok Világnapja alkalmából ismerkedjünk meg az ürgékkel, valamint a védelmüket szolgáló Raptorsprey Life+ programmal.
Az ürgekolóniák (Spermophilus citellus) zárttéri szaporításának igénye nem helyettesíti, de jól kiegészíti a szabadtéri élőhely- és fajvédelmet. A zárttéri tenyésztés a leendő tenyészállatok befogásától a szaporulat eredményes visszaengedéséig sok apró, összehangolt lépést tartalmaz.
A Szent István Egyetem Kaposvári Campus szakértőinek ürgék tartásával kapcsolatos pozitív tapasztalatai és az átteleltetésükhöz szükséges optimális körülmények megismerése és biztosítása, a RAPTORSPREY LIFE+ programmal kiegészülve kulcsfontosságú szerepet töltött be a fogságban történő szaporítás és a megszületett egyedek visszavadításának tekintetében.
A tenyésztés megkezdése a hazai állományok genetikai vizsgálatával kezdődik, ami meghatározta, hogy honnan és milyen számban szerezhetők be állatok. Ezután került sor az állatok befogására, majd klímakamrában, az optimális 5 ͦC-on történő átteleltetésre, végül a szaporításra. Erre a hosszadalmas előkészületre azért volt szükség, mert más ürgefajok esetében ismert, hogy a szaporítás csak akkor volt sikeres, ha emberhez szokott, a téli álomból éppen feléledt egyedeket pároztattak. Ezt az eljárást követve a befogott állatok mindegyike sikeresen áttelelt, és 2018. május elején az állatok kétharmada le is ellett a SZIE Kaposvári Campus ürgeházában, így több mint hetven ürge született.
A sikeres szaporítást követően az utódokat anyjuk nevelte fel. A SZIE szakértői kétféle módon tartották őket: vannak egyrészt a további tenyésztésre, másrészt a visszatelepítésre kijelölt egyedek. A tenyészetben maradó egyedeket emberhez szoktatják, ami csökkenti a későbbi stresszt és várhatóan növeli a szaporodás esélyét. A kiengedésre kijelölt egyedeket viszont nem szabad emberbaráttá tenni, hiszen ez ronthatja életben maradási esélyeiket, ugyanakkor fel kell készíteni ezeket az ürgéket a leendő terepi körülményekre. Éppen ezért ezeket az állatokat az anyjuktól történő elválasztásukat követően a leendő helyen található növényekkel etették a szakemberek, ami elősegítette az állatok gyors beilleszkedését a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, sőt, saját kotorékot is ástak maguknak.
Az egész eljárás akkor tekinthető sikeresnek, ha a kiengedett állatok megtelepednek és szaporodnak is, amit 2020 tavaszán az állatok visszafogásakor ellenőriztek a szakemberek. Erre az időszakra 100 fölötti számra nőtt a Kaposvári Campus szakemberei által létrehozott ürgekolónia egyedeinek száma, ahol mind az első, mind a második évben kiengedett állatokból fogtak vissza, jelentős számú olyan egyed mellett, amelyekben nem volt azonosító chip, vagyis már ott születtek.
Az eddigi tapasztalatok alapján úgy lehet optimalizálni a tartási körülményeket, hogy a szaporodó, jó kondícióval rendelkező nőstények arányát növelik a tenyészetben. Most 20 pár ürge alussza téli álmát Kaposváron, és a kutatók további szaporulat felkészítését tervezik arra az eshetőségre is, hogy időben felismerjék és elkerülhessék a helyi ragadozókat. A tenyészprogram hatékonyságának növelése az egyik fő célkitűzése a most elbírálás alatt álló ürgevédelmi LIFE+ programban.