Piacokról a diszkontokba vándorolt a zöldség és a gyümölcs
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Egyetem Gödöllői Campusán rendezte meg a Változások 2020 című konferenciát február 27-én. A napirenden az adózás, a Közös Agrárpolitika (KAP) és a vásárlási szokások változása, az öntözés fejlesztésének kilátásai, a növényvédelmet sújtó hatóanyag kivonások szerepeltek.
Bár az adópolitika a Pénzügyminisztérium (PM) hatásköre, az Agrárminisztérium (AM) szakpolitikai megfontolásokból újra szeretné szabályozni az őstermelők és családi gazdaságok adózását. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában előrebocsátotta, hogy az általa ismertetendő elképzelések tervek, amik egyeztetést igényelnek a PM-mel. A változásokkal az AM szeretné egyszerűsíteni a működési formákat és a jövedelem meghatározását, továbbá a generációváltáshoz kapcsolódva elősegíteni a gazdaság átadást. Céljuk az adó- és járulékterhek növekedésének megakadályozása és a fejlődést segítő adózási környezet megteremtése jogi személyként működő családi gazdaságok számára.
Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az új KAP elindulását az Európai Bizottság 2022. január elsejére datálta, de számos tagállam és érdekvédelmi szervezet 2023-at tartja reálisnak. Az agrárbüdzsé részesedése tovább csökken az EU költségvetéséből. Az alacsonyabb finanszírozás miatt Magyarország versenyhelyzete romolhat, ez a hatás tagállami forrásokból részben mérsékelhető. A Von der Leyen által vezetett bizottság fő célkitűzése az, hogy az unió 2050-re klímasemleges legyen. Bár még abban sincs megegyezés, hogy ez pontosan mit jelent, mindent ennek rendelnek alá, s követelményei az összes ágazati politikában megjelennek majd.
A vásárlási szokások változásait vizsgáló GfK Hungária Piackutató Kft. kereskedelmi igazgatója, Turcsán Tünde rámutatott arra, hogy a korábbi évekhez képes a vásárlás helyszíne átrendeződött. Kiemelkedtek a diszkontboltok. A gyümölcsök közül a legtöbbet almából vásárol a magyar fogyasztó, a további sorrend banán, dinnye, narancs és mandarin. A zöldségek között a burgonya vezet, a többiek sorrendben a paradicsom, a vöröshagyma, a paprika és a káposzta.
A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-ig 100 ezer hektárral növeli az öntözhető területek nagyságát. Erről Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019 évi törvény január elsején lépett hatályba. Végrehajtási rendelete a közeljövőben megszületik. A döntéshozók nagy reményt tűznek az öntözési közösségek kialakításához, ami új forma, és amit csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak gazdasági társaságként.
Szalkai László, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta, 2011 előtt kockázat alapú szabályozás jellemezte a növényvédő-szerek engedélyezését. A jelenlegi gyakorlat a veszély alapú szabályozás, ami a tényleges felhasználás körülményeit és a valós kockázatot figyelmen kívül hagyva tiltja az eddig létező technológiákat és akadályozza az új, korszerű technológiák bevezetését.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke a fórumon elmondta, nagyon fontos, hogy az alulról jövő kezdeményezések eljussanak a szakmaközi szervezethez és terméktanácshoz, hogy képviselni tudják azokat a következő hét év agrárstratégiáját megalapozó tanácskozásokon.
Balázs Gusztáv felvételei
