Megnövekedett a környezetben a mikroműanyagok eddig becsült koncentrációja

A Szent István Egyetem és a WESSLING Tudásközpont kutatóinak köszönhetően egyértelműen bizonyítást nyert, hogy legalább háromszorosa, de akár tízszerese is lehet a környezetünkben megtalálható valós mikroműanyagok koncentrációja a szakértők által eddig ismert értékekhez képest. Az egyedülálló áttörésről a világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Water Research szaklap is beszámolt a közelmúltban.

Omega-3 tojást tojó tyúkokat nevelnek a Szent István Egyetemen

Elsősorban a várandós kismamák és születendő gyermekeik egészségét szolgálja a Szent István Egyetem és az egyik munkatársával közös, a Blue Seven Group Zrt. által fejlesztett legújabb szabadalom, mely hamarosan a hazai boltok polcain is elérhetővé válik. A termék különlegessége a magas folsavtartalom, ami főként az első trimeszterben jelent kulcsfontosságú támogatást az egészséges magzati fejlődéshez.

Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei a főváros légköréből

A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.

A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot

Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdést járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat.

A Szent István Egyetem új szabadalmai hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez

Okos tojás, vegetáriánus zöldség „szalámi”, speciális takarmány – csak néhány a Szent István Egyetem legújabb szabadalmai közül, melyeket a Blue Seven Group Zrt-vel együttműködve fejlesztett ki. Ez az együttműködés mérföldkőnek számít a Területi Innovációs Platform működésében, amiben a felsőoktatási intézmény regionális tudásközpontként vesz részt – a fejlesztőkkel és a hallgatókkal közösen – a szabadalmak gyártásában, forgalmazásában, megjelenésében és a piacra vitelében is.

A körforgásos gazdaságban egyre fontosabb szerep jut a korszerű komposztáló telepeknek

Gödöllői komposztáló telepen tett szakmai látogatást Dr. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából megtekintett gödöllői telep kiváló mintaként szolgálhat kisebb települések számára, hiszen az összegyűjtött biohulladékok és komposztálható műanyagok gyűjtésére, valamint helyben történő hasznosítására egyaránt alkalmas.

Vízágyas matracokon pihenhetnek a Szent István Egyetem tehenei az optimális tejtermelés érdekében

Meglehetősen komfortosan érezhetik majd magukat a Szent István Egyetem szarvasmarhái az intézmény Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában, ahol folyamatban van egy precíziós tejtermelő laboratórium megépítése. A tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik majd – számol be a forradalmi fejlesztésről dr. Húth Balázs, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője.

Hamisított paradicsomsűrítmények kiszűrésén dolgoznak a Szent István Egyetem kutatói

Számos olyan esetről számolt már be a sajtó és a szakirodalom, amely szerint a boltokban kapható paradicsomos termékeket egyes előállítók élelmiszerhamisítás révén miként „varázsolták” a fogyasztók számára tetszetősebb színűvé, ízűvé, állagúvá, elsősorban gazdasági haszonszerzés céljából. A Szent István Egyetem kutatóinak hiánypótló vizsgálata révén azonban most közelebb kerültünk ahhoz a pillanathoz, amikor egy szigorú minőségellenőrzési rendszeren már nem felelne meg egy ilyen termék.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt! – az eljárás, amellyel kivédhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai a szőlőtermesztésben

Milyen összefüggés van a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, valamint a töppesztés eljárásával készült szalmaborok között? Vajon mit takar a ciprusi manna kifejezés? Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának munkatársa észak-olaszországi gyakorlati útja során egy speciális borkészítési módszerrel ismerkedett meg, amely bár Európa számos borvidékén évszázados tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány pincészet alkalmazza.

Csökkenthető a hazai halgazdálkodás természetes vizekre gyakorolt hatása

A hazai halgazdálkodási létesítmények ökológiai hatása a velük összeköttetésben lévő vízfolyásokra könnyen minimalizálható lenne a Szent István Egyetem kutatóinak eredményei szerint. Minderre egy több éven át tartó, nemzetközi pályázat keretében végzett kutatómunka során derült fény, melynek fókuszában a szakértők vízminőségi vizsgálatai és halállomány-felmérései álltak.

Oldalak