3,2 milliárd forintos támogatás környezet- és agrártudományi kutatásokra

A Szent István Egyetem és jogelőd intézménye, a Kaposvári Egyetem, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Gabonakutató Nonprofit Kft. is sikerrel pályázott a Tématerületi Kiválósági Program 2020 felhívására. A vízgazdálkodás, növénynemesítés és élelmiszerbiztonság területét is érintő kutatások összesen mintegy 3,2 milliárd forint támogatásból valósulhatnak meg a 2020-2022-es időszakban.

Innovációs fejlesztésekkel hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfaj termeléstechnológiája került kidolgozásra

A Szent István Egyetem kutatóinak szakmai hozzájárulásával és vezetésével valósult meg az az akvakultúra ágazatot érintő komplex kutatási munka és infrastruktúrafejlesztés, melynek teljes kivitelezésére 741 millió forint állt rendelkezésre. Az akvakultúra területén történő innovációt ösztönző MAHOP-projekt támogatásával új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki, melyek készen állnak a közvetlen piaci bevezetésre és gyakorlati felhasználásra.

A környezettudatos szállodák ismérvei – a Szent István Egyetem szakértőjének gyakorlati példáin keresztül

Mitől lesz egy szálloda környezettudatos? Vajon hogyan lehet fenntartható egy olyan ágazat, ami évről-évre egyre csak növekszik? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk Dr. Kovács Gyöngyivel, a gyöngyösi Károly Róbert Campus Informatikai, Közgazdasági és Módszertani Intézetének adjunktusával, a Turizmus Világnapja alkalmából.

Új felsőoktatási tananyagok révén fejlődhet a social farming koncepciója

A vidéki közösségek és gazdaságok Európa-szerte történő megerősítését tűzte ki célul a Szent István Egyetem részvételével zajlott Szociális farm képzés a felsőoktatásban (SoFarEDU) elnevezésű Erasmus+ projekt. A szakmai partnerek a különböző célcsoportok igényeihez igazodva interdiszciplináris felsőoktatási tananyagokat dolgoztak ki, valamint meghatározták az oktatás minőségi normáit is.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”, Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.

Lezárult hazánk legnagyobb környezettudományi diákversenye, az OFKD

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának szervezésében valósult meg hazánk legnagyobb környezettudományi rendezvényének, a XVII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferenciának (OFKD) záróprogramja Gödöllőn.

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, melynek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.

Új funkcióval gazdagodtak a HR területei a pandémiás időszak alatt

A koronavírus első hulláma a hazai vállalatok harmadánál okozott létszámcsökkenést, a leggyakrabban alkalmazott válságkezelő intézkedések közé pedig az új munka- és egészségvédelmi rendelkezések, valamint az otthoni munkavégzés bevezetése tartozik – derül ki a KoronaHR elnevezésű kutatás eredményeiből, melyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkatársai is közreműködnek.

A gyomirtó szerek jolly jokere, a glifozát tényleg mindent visz? Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédő szerek kártyapaklijába

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 ezer tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti elemből kimutathatók szermaradványok, melyeknek a humán- és környezetegészségügyi hosszú távú hatásai gyakran ismeretlenek.

Magyar kutató dolgozta ki a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét

Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa, aki kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Dolgozatát a közelmúltban védte meg a Szent István Egyetemen.  

Oldalak