Magyar mérnökök, akik megváltoztatták a világot - Sokan közülük a Szent István Egyetemről indultak világmegváltó útjukra

A magyar feltalálók napján – június 13-án – a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az informatika-, agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként forradalmi innovációkat alkottak. Sokan közülük a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogelőd intézményei) falai közül indultak világhódító útjukra.

Újabb QS-siker: ötödik legjobb magyar egyetem a SZIE

A világ egyik legelismertebb felsőoktatási rangsora, a Quacquarelli Symonds listájára idén először került fel a Szent István Egyetem a 801-1000. helyre, ezzel az 5. legjobb egyetem Magyarországon.

A Balatonra is kiterjedt a világ 31 tavát érintő egyedülálló kutatás

A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában közölt tanulmány szerint a vízminőségben bekövetkezett változások jelentős hatással lehetnek a tavakon regisztrált halfogási adatok alakulására, ami kihat az adott régió gazdaságára és élelmiszerbiztonságára is. A jelentős nemzetközi összefogással megvalósult kutatás során öt kontinens 31 tavát érintő adatokat hasonlítottak össze, melyek közé dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem kutatójának közreműködése révén a Balaton is bekerülhetett.

Tudjunk meg többet a nyár slágeritaláról, a rozéról

Abban talán mindenki egyetért, hogy a forró nyári esték elviselhetőbbek egy jól behűtött friss, gyümölcsös jellegű, élénk savakkal rendelkező rozébor társaságában. Ezt igazolja, hogy a kék szőlőfajták feldolgozásából előállított nedűt korosztálytól függetlenül előszeretettel fogyasztják hazánkban és szerte a világon egyaránt. Bár rengetegen kedvelik, hogy miként készül, arról kevés információval rendelkezünk. Június 9-e a rozé ünnepe, így talán nincs is jobb alkalom, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a különleges itallal.

A minőségi tej fogyasztására hívják fel a figyelmet a Szent István Egyetem kutatói

A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén – idén május 26-án – tartja a tej világnapját. Az egészséges táplálkozás alapvető részei a tej és a tejtermékek fogyasztása. Sajnálatos módon a hazai egy főre vetített átlagos éves tejfogyasztás lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió állampolgárai által elfogyasztott tej és tejtermékek. A hazai tejfogyasztás növelése, valamint a minőségi tejtermelés és tejtermékek előállítása érdekében a Szent István Egyetem kutatói a tej jelentőségére és fontosabb tulajdonságaira hívják fel a figyelmet.

Vasútvonalak mentén és vadetetők közelében is átalakul a növényvilág

A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói ennek kapcsán új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok

Napjaink egyik kulcskérdése hazánkban, a régiónkban és az egész világon: Milyen trendek és tendenciák fognak kialakulni a munkaerőpiacon? A pandémiás világválság előtt alig pár hónappal hazánkban állt a bál a munkaerőpiacon, dübörgött a munkaerőhiány. Újabb és újabb kutatási jelentések jelezték, hogy nincs más kiút: emelni kell a béreket és hosszabb távon a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése lehet a megoldás. És ebbe helyzetbe robbant be a koronavírus-válság, amely nyomán újra megjelent munkanélküliség és a munkahely hiány réme.

Kell-e félnünk a közelgő klímaváltozástól? – a Szent István Egyetem kutatói válaszolnak

Mióta ember az ember, klímaváltozás mindig is volt. Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg. Az újtól való félelem, a bizonytalan jövő képe, a megváltoztathatatlan ténye mindig is komoly hatással volt a gazdaságra, társadalomra. Ez a közelgő klímaváltozás kapcsán sincs másként, ugyanakkor nem biztos, hogy itt a Kárpát-medencében feltétlenül félnünk kell tőle, bár a klímaváltozások kezdetei mindig is szélsőségekkel teliek voltak. A Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének környezettörténeti munkacsoportja múltbéli klímaváltozások mezőgazdasági kultúrtájra gyakorolt hatásait tanulmányozza.   

Most érkeznek vissza hazánkba az Afrikában telelő szalakóták

Hazánk egyik legszínesebb, élénk tollazatú madarának európai állománya az intenzív fajvédelmi tevékenységeknek köszönhetően stabilizálódni látszik, fennmaradása érdekében azonban további felmérések és intézkedések szükségesek. A Szent István Egyetem (SZIE) kutatói ennek kapcsán arra keresik a választ, hogy a fészkelőhelyek és a madárszülők jellemzői miként befolyásolhatják a költés sikerességét és a fiókák életképességét.

Sportlovaktól a SMARTfarming rendszerekig – Állattenyésztés-tudományi kutatások a Szent István Egyetemen

A gazdasági haszonállatokkal való megfelelő bánásmód nemcsak az élelmiszer-termelés során fontos, hanem azoknál a vizsgálatoknál, kísérleteknél is, amelyek nélkülözhetetlenek e területek fejlesztésénél. Erre hívják fel a figyelmet a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének kutatói az április 24-i Kísérleti állatok világnapja kapcsán.

Oldalak