Körforgásos gazdaság: okosabb gyártók, okosabb termékek
Digitális innovációk és szolgáltatások az agrárszektorban - A tejtermelés körkörös input és output rendszere a fenntartható termelésben címmel rendeztek online konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Szent István Egyetem (SZIE) oktatóinak részvételével az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE) november 12-én.
Dr. Fogarassy Csaba, a SZIE egyetemi docense nyitóelőadásában kifejtette, hogy a gazdasági folyamatok többségét jellemző lineáris gazdasági modellben a természeti erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból előállított termékek használatuk után hulladékká válnak, a bennük felhasznált anyag és energia elveszik. Az így keletkező hulladékok azonban már nagyobb holtteher veszteséggel járnak, mint az általuk kiváltott gazdasági növekedésből származó hasznok.
A körforgásos gazdaság szemléletében a hulladékra tőkeként tekintenek és már a termelési folyamat elején lépéseket tesznek az életciklus meghosszabbítása érdekében. A lineáris modelltől az okos eszközök gyártói távolodtak a legmesszebbre, csökkentve vagy megelőzve az erőforrás-felhasználást.
A termékek tulajdonjogának megtartása több szempontból is segíti a körkörös gazdasági alapelvek érvényesülését. Jó példa erre a Vodafone Red-Hot üzleti modellje, amiben az ügyfél bérelheti a legújabb telefont egy évre, majd újabb verzióra cserélheti. A technológiai fejlődés ugyanis olyan gyors, hogy 3-400 ezer forintos készülékek esetén a befektetés nem térül meg, mire újabbat lehet vásárolni.
A SZIE-n doktori fokozatot szerzett Dr. Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség munkatársa a holland körforgásos ambíciókról tájékoztatta a hallgatóságot. Kávézaccon termelnek gombát, hogy ne kelljen termőföldet használni. Levesek széles választéka kerül az üzletek polcaira a csúnyácska zöldségekből. Gyümölcsből bőrt, paradicsomszárból papírt gyártanak. A víztisztítás melléktermékeivel, a kalciummal és a huminsavakkal a talajokat javítják. Az amszterdami szennyvízből nyert foszfát 400 ezer eurós üzleti lehetőség, és 10 ezer focipályányi talajfelület táplálható belőle. Aromákat nyernek ki festékekből, ragasztókból, kenőanyagokból.
Dr. Tóth Krisztina, a SZIE egyetemi docense a digitális agrár-szaktanácsadói rendszerek használatáról és működéséről tartott előadásában rámutatott arra, hogy a szaktanácsadás célja a változás beindítása. A digitalizáció lehetővé teszi a hagyományoktól való elszakadást, ami egyben a versenyben maradás feltétele. A közösségi és a privát szaktanácsadói rendszerek egyre aktívabbak. Mind több adathoz lehet ingyen hozzájutni, startup vállalkozások sora fejleszt termékeket. A digitális eszközöket ma már digitális szolgáltatással együtt kínálják, terjed a megosztott eszközök igénybevétele.
A körforgásos gazdaság és a tejtermelés összefüggéseiről előadó Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. kutatási igazgatója kulcskérdésnek tekinti a tehenek hasznos élettartamának emelését. Az extenzív, intenzív és optimalizált magyarországi rendszerek esetében egyaránt szükséges a selejtezési arányok jelentős, 10-80 százalékos csökkentése. Megítélése szerint az intenzív termelési rendszer hazánkban akkor válik fenntarthatóvá, ha a hasznos élettartam megközelíti a 3 zárt laktációt. Az extenzív rendszerben elérhető a 4 átlag zárt tejtermelési időszak, az optimalizáltban pedig 3,5 laktáció a reális elvárás.
Dr. Ózsvári László egyetemi docens, az ÁTE oktatási rektorhelyettese a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a digitális szaktanácsadással meg lehet előzni azt, hogy külső szakértők behurcolják a vírusokat a tehenészetekbe, amik az ott dolgozókat megbetegítve komoly kiesést okoznának a gazdaságban. A telepeken naprakész adatok állnak rendelkezésre, amikből „olvasva” távolról is megoldhatók például a tőgygyulladás okozta problémák. A valós idejű adatok birtokában időben be tudnak avatkozni az állategészségügyért felelős szakemberek, s ha megelőznek egy súlyosabb gyulladást, nagy valószínűséggel elkerülhető a selejtezés.